Június 18-án a Budapest Arénában koncertezett a Green Day. A kaliforniai punk rockerek a Rancid bemelegítő show-ja után két és félórán át szórakoztatták a közönséget - közben pedig egy magyar rajongó legnagyobb álmát is valóra váltották. Baker Dániel aznap este Billie Joe gitárjával tért haza - a mázlista fiú maga mesélt nekünk az élményről.
Tavaly decemberben bombaként robbant a hír, hogy a Green Day legújabb, Revolution Radio című albumát turnéztatva Budapestre is ellátogat. A rajongóknak már az is nagy öröm volt, hogy négy év szünet után október 7-én új lemezzel jelentkezett a csapat - arra biztosan senki nem számított, hogy önálló koncerttel érkeznek majd Budapestre, hiszen ezidőtájt főként a fesztiválok headlinereként láthatjuk őket színpadon. Bár sokunk fejében megfordult, hogy talán a jubileumi Volt Fesztiválon fellépnek majd a kaliforniai punk rockerek, ám az esély erre a Linkin Park koncertjének bejelentésével már novemberben elúszott.
Billie Joe Armstrong / Green Day - Fotó: Nóra Pogonyi
Aztán december 11-én megtörtént a csoda: a Green Day egy facebook bejegyzésen keresztül üzent a budapestieknek, hogy másnap jó hírrel jelentkeznek majd. A június 18-ai koncert bejelentése után rögtön el is kezdték árusítani a jegyeket, melyek közül a legjobbakhoz csak hosszas sorban állás után lehetett hozzájutni. De megérte kivárni - a Green Day olyan őrületes show-val érkezett, amit még valószínűleg nagyon sokáig emlegetni fogunk.
Jómagam januárban láttam a csapatot Krakkóban - eredetileg októberben, Chicago-ban néztem volna meg a koncertet, de sajnos a zenekari tagok lebetegedtek és két nappal az esemény előtt törölték a fellépésüket. A krakkói show fergeteges élmény volt - állítom, életem egyik legemlékezetesebb koncertje marad. Persze a banda Budapesten is kitett magáért - az estét a közönség szó szerint végigtombolta.
Green Day / Foró: Pogonyi Nóra
Kapunyitás előtt egy órával értem az Arénához, ahol addigra már elég sokan várakoztak - többnyire tinédzsereket lehetett látni, ahogy a tűző napon, időnként egy-egy dalba kezdve szórakoztatják egymást a bejárat előtt. A szokásosnál több biztonsági ember mászkált a téren, ám a beengedést követő táskaellenőrzés nem volt olyan szigorú - az én tarisznyámba bele se néztek, csak intettek, hogy mehetek tovább. Bent aztán megkezdődött az őrület - a kiemelt állójegyesek azonnal elkezdtek a lépcsők felé rohanni, ahol az ismételt jegyellenőrzés csaknem kudarcba fulladt a tolongás miatt. Lent újabb megpróbáltatás várt az izgatott tömegre - a küzdőtérre ugyanis legalább félórás várakozás után lehetett csak bejutni. Mindezzel nem is lett volna probléma, ha nem egy levegőtlen folyosón várakoztatják a népet - életmentő volt a Sport szelet, amit indulás előtt a zsebembe dugtam, anélkül biztosan elájultam volna.
Ahogy széthúzták a tolóajtót, őrült sprint következett, egészen a barikádokig. Egy ilyen roham után hatalmas megkönnyebbülés, ha sikerül első sorba kerülnie az embernek, onnantól már csak tartania kell a helyét, ami azt jelenti, hogy órákon keresztül se a büfét, se az illemhelyet nem látogatja. Szerencsére mindig akad valaki, aki feláldozza magát és kiszalad vízért - ezúttal sem történt másként.
A Green Day show-ja előtt a Rancid melegítette be a közönséget. Utólag sokan panaszkodtak, hogy keveset játszottak és a látvány se volt kielégítő - ami egyébként teljesen normális, hiszen nem ők voltak az est főszereplői. A szintén kaliforniai punk rock csapat tagjai, annak ellenére, hogy csak alig 40 percet zúztak a színpadon, rendesen megmozgatták a közönséget - mikor Lars Frederiksen az ujjával jelezte, hogy kört alkotva kezdjenek pogózni a rajongók, kicsit meg is ijedtem azért, és szorosabbra fogtam a barikádot.
TréCool / Green Day - Fotó: Pogonyi Nóra
Az előzenekar fellépése után nagyon pontosan kezdett a banda - ahogy a lengyeleknél, itt is a Queen Bohemian Rhapsody című számával indult a show, amit a Ramones Blitzkrieg Bop-ja és Ennio Morricone The Good, the Bad and the Ugly című szerzeménye követett. A Green Day hatalmas ováció kíséretében a Know Your Enemy című számmal robbant a színpadra. Billie Joe körberohant és az ülőszekciót is azonnal felállította, néhány perc múlva pedig felhívta az első rajongót maga mellé, hogy együtt énekeljenek. Ha valaki figyelemmel kísérte a zenekar eddigi koncertjeit, pontosan tudja, mikor van esély feljutni a színpadra - a koncert "forgatókönyve" alapján ugyanis mindig ugyanazoknál a daloknál "kér segítséget" az énekes. A 17 éves Baker Dániel, aki aznap este a rajongók közül a legszerencsésebb volt, három hónapja készült erre a pillanatra.
Mike Dirnt / Green Day - Fotó: Pogonyi Nóra
"2010 óta hallgatok Green Dayt. Ez volt a harmadik koncertem. Utoljára csütörtökön láttam őket az I-Days fesztiválon" - meséli Dániel. - "Emiatt kezdtem el gitározni három hónappal ezelőtt elektromos gitáron" - magyarázza, hozzátéve, hogy a koncerten volt nála egy plakát is, amire felírta, hogy tud játszani a hangszeren, abban reménykedve, hogy amikor Billie Joe gitározni hív fel valakit a színpadra, a feliratot olvasva őt választja majd - de azt mondja, amint elővette a plakátot, elvették tőle.
Az énekes a Knowledge című számnál (Operation Ivy cover) elsőként egyébként egy lányt választott - a tini nagyon erősködött, hogy tud gitározni, de hamar kiderült, hogy ez nem így van. A leányzó akkor azt kezdte magyarázni, hogy basszusgitáron játszik csak, így megkapta Mike hangszerét, de azon se igazán remekelt. Dánielnek ez volt a szerencséje, mert Billie Joe így újabb rajongó után kutatott a tömegben - olyat akart, akire valóban rábízhatja a hangszerét.
"Nagyon jó volt fent" - áradozik a fiú. - "Kicsit zavaró volt, hogy a basszus nem megfelelő" - viccelődik - ,"de én így is nagyon élveztem! Az adrenalintól nem láttam és nem hallottam, csak énekeltem és játszottam, aztán mindenkit megöleltem, akit csak tudtam!" - Mikor a produkció után a táskáját kérte, hogy lemenjen a színpadról, Billie Joe visszahívta Dánielt, akivel akkor, ott olyasmi történt, amiről minden rajongó álmodozik: az énekes közölte, hogy megtarthatja a gitárt!
A fiútól aztán a pódium mellett a stáb egyik tagja átvette a hangszert mondván, hogy nyugodtan menjen vissza bulizni, a koncert végére becsomagolják és visszakapja majd. Így is történt - Dániel a show után újra kézbe vehette a gitárt, méghozzá nem is akárhogyan - a Green Day tagjainak aláírásával.
Fotó: Baker Dániel / Facebook
A zenekar egyébként szinte ugyanazt hozta, amit januárban a krakkói koncerten - se perc alatt őrületes tomboldává változtatták az arénát, olyan élménnyel ajándékozva meg a magyar közönséget, amit valószínűleg soha nem felejtenek el. Összesen 27 dalt játszottak el, köztük egészen régi és vadonatúj szerzeményeket, egy -két feldolgozást is beiktatva, mindezt olyan elánnal, hogy azt öröm volt nézni. Billie Joe-ról most is bebizonyosodott, amellett, hogy nagyszerű zenész, iszonyatosan jó showman - az énekes folyamatosan kommunikált a rajongókkal, állandó mozgásban tartva őket. Igazából az egész olyan volt most is, mint egy őrületes játék - a közönség szerves része volt a produkciónak azzal, hogy az énekes időnként felhívott valakit a színpadra, akinek aztán persze a tömegbe kellett ugrania. A krakkói koncertre visszagondolva csak annyi a különbség, hogy a lengyeleknél nem bánták a crowd surfing-et - nálunk azért nem engedték ennyire szabadjára a rajongókat. Ezt leszámítva minden pontosan úgy zajlott, mint akkor - Trump is előkerült, ahogy az egység, a szeretet, az egyenlőség és az összetartozás, tiltakozva a rasszizmus vagy épp a homofóbia ellen - lehet mondani, hogy túltolják, nekem nem tűnt soknak ezúttal sem.
Green Day / Foró: Pogonyi Nóra
Ami fura, hogy a közönség soraiban főként tiniket láttam - olyanokat, akik a Dookie idején talán még meg sem születtek. Nem tudom, a '90-es évek punkjai hol bujkálnak ilyenkor. Lehet mondani persze, hogy a Green Day már nem ugyanaz, hogy popos, meg hasonlók, sírni azon, hogy az American Idiot óta nem tudnak érdemleges albummal előrukkolni - ez nem így van. El kell menni egy koncertre és meg kell nézni, hogy mit produkálnak a színpadon. Garantáltan életre szóló élmény lesz.
Rancid setlist / TréCool dedikált dobverő
A budapesti koncerten elhangzott dalok:
Know Your Enemy, Bang Bang, Revolution Radio, Holiday, Letterbomb, Boulevard of Broken Dreams, Longview, Youngblood, 2000 Light Years Away, Hitchin'a Ride, When I Come Around, Burnout, Minority, Are We The Waiting, St. Jimmy, Knowledge (Operation Ivy cover - a doboknál: Branden Steineckert/Rancid), Basket Case, She, King For a Day, Shout / Always Look on the Bright Side of Life / (I Can't Get No) Satisfaction / Hey Jude, Still Breathing, Forever Now, American Idiot, Jesus Of Suburbia, Ordinary World, Wake Me Up When September Ends, Good Riddance (Time Of Your Life)
Fotók / Pogonyi Nóra
