A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel közösen mutatja be ismét az Operettszínház Fekete Gyula operáját. Az Egy anya története című darabot november 5-én és 6-án a Zeneakadémia Solti György Kamaratermében láthatja újra a közönség.

A 2015-ös Bartók Plusz Operafesztiválon aratott sikere után a Budapesti Operettszínház ismét műsorra tűzi az Egy Anya története című operát. A teátrum a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel közösen november 5-én és 6-án, a Zeneakadémia Solti György Kamaratermében mutatja be a kortárs darabot. Az Andersen meséje nyomán íródott requiem-drámát az eddig főként prózai rendezéseiről ismert Kossuth-díjas Zsótér Sándor állította színpadra. A dán mesemondó egyik legszebb meséje, több dán, angol és olasz filmrendezőt ihletett meg, mielőtt opera született belőle.

A történet szerint a Halál elragad egy kisgyermeket az anyjától, aki elindul, hogy megkeresse őt. Útja során az Éjszaka, a Csipkebokor, a Tó és a Sírásó nyújt segítséget, akik cserébe a lelkét, a vérét, a szeme világát és a fiatalságát kérik. Az Anya mindent feláldoz, hogy eljusson gyermekéhez. A misztikus skandináv mese nemcsak a gyászoló anya szenvedéseiről, hanem az önzetlen, önfeláldozó szeretetről, a feltétel nélküli odaadásról és az elengedés fájdalmas kényszerűségéről is szól, illetve arra is ráébreszt, hogy bármennyit veszítünk, mindig marad valamink, amit még odaadhatunk.

Az Egy anya története a dallamos, modern népoperai hangzásvilág mellett a musicalek sajátosságait is magában hordozza – a darabban együtt él a klasszikus opera- és a musicaléneklés, a szereplők is ezt a két műfajt képviselik:

A karakterek közül a Halált Dolhai Attila alakítja, aki ebben a darabban hallható először operaszerepben, mióta úgy döntött, tíz rendkívül sikeres év után elköszön a musicalek világától, hogy komolyabb műfajokban is bizonyítson. Az anyát játszó Frankó Tündét korábban a Magyar Állami Operaház művészeként a nagy klasszikusok mellett számos kortárs darabban is láthatott a közönség. A Tó szerepében az Operettszínház primadonnája, Lukács Anita lép színpadra, az Éj karakterét pedig a népszerű musical énekesnő, Nádasi Veronika formálja meg. A Csipkebokor megszemélyesítője, Langer Soma szintén a musicalek világából érkezett, míg a Sírásót megformáló Blazsó Domonkos a Zeneakadémia opera tanszakos hallgatója.

A darab látványvilága Ambrus Mária díszlet- és Benedek Mari jelmeztervező, koreográfiája pedig Ladányi Andrea nemzetközileg elismert táncművész munkáját dicséri. Fekete Gyula zenéjéhez a 2006-ban elhunyt Beney Zsuzsa költőnő írt librettót. Az előadás a közönség számára könnyen befogadható, a műfaji határokat finoman átívelő dallamvilág minden zenés színházat kedvelő néző számára különleges élményt nyújthat.