Csaknem két és félórás show-val állt színpadra január 21-én Krakkóban a Green Day. A kaliforniai punk rock banda európai turnéjának nyolcadik állomásán nemcsak a zenekar, hanem a rajongók is kitettek magukért: rögtön a második dalnál egy flashmobbal lepték meg a hosszú szünet után visszatérő világsztárokat. A fanok közül hárman a színpadra is felmehettek, közülük egy pedig olyan ajándékkal tért haza, amelyről korábban valószínűleg álmodni sem mert.

Négy év hallgatás után, október 7-én jelent meg a Green Day Revolution Radio albuma, melynek apropóján azonnal koncertezni kezdett a zenekar. Az Oakland-i banda azóta jó néhány klubban fellépett az Egyesült Államok területén, január elején pedig útnak indultak, hogy a többi kontinensen is népszerűsítsék legújabb lemezüket. Európában először az olasz közönség láthatta a őket - január 10-én Turin, majd Florence, Bologna és Assago városában álltak színpadra, ezt követően Zürichben, Mannheim-ban és Berlinben, január 21-én pedig Krakkóban koncerteztek. Február 8-ig összesen 19 alkalommal lépnek fel Európa különböző arénáiban, majd egy újabb észak-amerikai, illetve ausztrál kitérő után a fesztiválszezonra visszatérnek a kontinensre.

Billie Joe Armstrong / Fotó: Pogonyi Nóra

A Charm Music szervezésében megvalósuló négyhetes európai koncertkörút lengyelországi állomása a Krakkó városában álló Tauron Aréna volt, ahol sok más helyszínnel ellentétben korai beengedésre jogosító belépőket is árusítottak. Ez nagy előnynek számít, ha valaki szeretne a küzdőtéren a színpad közelébe jutni, főleg egy olyan koncerten, ahol a fellépők rendszeresen felhívnak maguk közé egy-egy rajongót a közönség soraiból.

Lengyel Green Day rajongók / Fotó: Pogonyi Nóra

Délután fél három körül már gyülekeztek az állójegyesek a Load Dock bejáratnál. Szerencsére hamar találtam pár fiatalt, akik beszéltek angolul - egy szlovák sráccal, egy olasz lánnyal, egy lengyel fiúval és egy "unikornis"-sal csevegtem a háromórás várakozás alatt. Utóbbi egy kékhajú, szétszegecselt arcú, térdig tetovált, 18 éves krakkói lány volt, aki azért öltözött egyszarvúnak, hogy Billie Joe kiszúrja a tömegben és felhívja a színpadra, legalább egy ölelés erejéig - sajnálom, hogy végül ez nem jött össze neki. Nekem úgy tűnt, az énekes teljesen véletlenszerűen, inkább a fiatalabb korosztályból választja ki a szerencséseket - ha valaki szeretne köztük lenni, akkor a lényeg, hogy elöl álljon, ismerje annak a dalnak a szövegét, amit éppen játszanak, vagy tudjon gitározni. Krakkóban a Know Your Enemy és a Longview című számokhoz kért segítséget Billie Joe, illetve a Knowledge című Operation Ivy cover előadásánál hívott fel egy srácot gitározni a színpadra.

Fan on stage / Green Day, Krakkó - Fotó: Pogonyi Nóra

Fan on Stage / Green Day, Krakkó - Fotó: Pogonyi Nóra

Bár sokat segít, ha van társasága az embernek, így is végtelennek tűnt a várakozás. Már teljesen átfagytunk, mire fél 6-kor végül megnyitották a kaput a korai beengedésre jogosultak előtt - bár figyelmeztettek minket, hogy senki ne kezdjen el futni, ez nem érdekelte az egyre izgatottabb rajongókat: megkezdődött a verseny a ruhatárig, majd onnan a színpadig, az első sorokért. 

A Green Day este 8 órakor kezdődő show-ja előtt a The Interrupters melegítette be a közönséget, akik a szintén kaliforniai ska punk banda félórás minikoncerje alatt teljesen beindultak. Buzdításukra egy kör mentén azonnal vad pogózásba kezdtek, melynek eredményeként a körülöttem állók a harmadik sorból a másodikba, majd végül az első sorba passzíroztak.

The Interrupters / Fotó: Pogonyi Nóra

Az előzenekar fellépése után nagyon pontosan kezdett a banda - néhány perccel 8 óra előtt felhangzott a Queen Bohemian Rhapsody-ja, amit a Ramones Blitzkrieg Bop-ja és Ennio Morricone The Good, the Bad and the Ugly című szerzemnye követett, majd hatalmas ováció kíséretében a Know Your Enemy című számmal robbant a Green Day a színpadra. Billie Joe nem sokat teketóriázott, már az első dalnál felhívott egy srácot a színpadra, hogy együtt énekeljenek. A szerencsés rajongó aztán az énekes buzdítására nekifutásból levetette magát a közönség soraiba. Később a legendás Dookie albumon szereplő Longview című számnál egy lányt is felkért Billie Joe a színpadra, aki bár próbált ellenkezni, végül neki is ugrania kellett.

Stage Diving / Videó: Pogonyi Nóra

A hangulatot kellőképp megalapozó produkció után az a nóta következett, melyet elsőként mutattak be augusztusban a készülő új albumról a zenészek. Irdatlan energiával csaptak a húrok közé, ám kisvártatva maguk is meghökkentek, a rajongók ugyanis egy flashmobbal készültek a dalra - mikor Billie Joe először elkiáltotta magát "Bang Bang give me fame!" a kezek a magasba emelkedtek "Bang" felirattal egy-egy színes papírt tartva. A meglepetés láthatóan meghatotta a zenekart, és érezhetően még szenvedélyesebben folytatták a koncertet.

Bang-Bang Flashmob / Fotó: Pogonyi Nóra

Az új album dalai mellett nagyon sok régebbi nótát is eljátszottak - a Dookie, az Insomniac, a Nimrod, a Kerplank, az American Idiot, és a Warning egy-egy szerzeménye is szerepelt a repertoárban, továbbá néhány cover önállóan, vagy összemosva, mint a Shout, Always Look on the Bright Side of Life, (I Can't Get No) Satisfaction és Hey Jude. A Holiday című számnál Donald Trump is előkerült. Úgy tűnik, Billie Joe egyetlen alkalmat sem mulaszt el, hogy kifejezze az új amerikai elnök iránti ellenszenvét - Krakkóban az egész aréna vele együtt zengte, hogy "no Trump, no Trump". Mindemellett persze a szexizmus, rasszizmus, homofóbia elleni tiltakozását is hangsúlyozta, a dalok közt többször elmondta, hogy a szenvedély és a szeretet, a közösen átélt dolgok, az együttlét az, ami fontos, hiszen végső soron mi mind összetartozunk, egyek vagyunk és egyenlők.

Billie Joe Armstrong / Fotó: Pogonyi Nóra

Tulajdonképpen a közönséggel való folymatos kommunikáció is nagyban hozzájárult annak a hangulatnak a megteremtéséhez, ami az egész koncertet jellemezte. Tisztán látszott, hogy a Green Day produkcióját nem a hagyományos értelemben vett show- és látványelemek, nem a "parasztvakítás" viszi el, hanem maga a zenekar fellépése, ahogy megjelennek a színpadon, amilyen szenvedéllyel játszanak, és ahogy kontaktust teremtenek a közönséggel, illetve amilyen humorral és közvetlenül kezelik a rajongókat a színpadon. Néhány robbanáson, szikrán, lángon és a végén kötelező konfettiesőn kívül nem igazán voltak vizuáltechnikai villantások - mégis az első perctől az utolsóig egy olyan energikus tomboldává változatták az arénát, amilyet még életemben nem tapasztaltam. Az első stage diving után elszabadult a tömeg, kezek emelkedtek a magasba, melyeken olykor egy-egy test igyekezett a fejek fölött a színpad felé. A crowd surfing - et egyes helyeken kifejezetten tiltják (Amszterdamban a Ziggo Dome falán külön jelzések hívják fel a figyelmet rá, hogy tilos), itt viszont úgy tűnt, egyáltalán nem bánják a szervezők, hogy megőrül a közönség.

Billie Joe Armstrong / Fotó: Pogonyi Nóra

Az est legmázlistább rajongója Krzysztof volt, a fiatal lengyel srác, akit Billie Joe gitározni hívott fel a színpadra. Krzysztof az Operation Ivy Knowledge című számát játszotta el a zenekarral, látszott rajta, hogy maga sem hiszi el, hogy mindez vele történik. Az énekes a végén megkérdezte a nevét, majd csak annyit mondott: "You can have the guitar" - azaz egyszerűen a srácnak ajándékozta a hangszerét. Krzysztof később a Facebook oldalán megosztott egy képet élete ajándékáról, melyet a zenekar mindhárom tagja dedikált (jól látszik, hogy valójában nem ugyanazt a hangszert kapta meg végül, amin a színpadon játszott - az szürke volt, ez téglaszínű - de ez már csak részletkérdés).

A korábbi koncertekről készült felvételeket visszanézve, azt gondolom, Budapesten is hasonló produkcióra és hangulatra számíthat a közönség. Biztos, hogy lesznek kiválasztottak, akik a show alatt majd a színpadra léphetnek, lesz tombolda, humor, őrület - talán még egy slaggal is arcon locsolja az első sorban állókat Billie Joe, ahogy azt Krakkóban tette. Hogy a setlist mennyiben változik addigra, azt nem merem megjósolni. A mostani, négyhetes turné alatt 1-1 szám eltéréssel ugyanazt adja elő a banda mindenhol.

Január 21-én a következő dalok hangzottak el:

Bohemian Rhapsody (Queen), Blitzkrieg Bop (Ramones) The Good, the Bad and the Ugly (Ennio Morricone), Know Your Enemy (Rajongóval a színpadon), Bang Bang, Revolution Radio, Holiday, Letterbomb, Boulevard of Broken Dreams, Longview (Rajongóval a színpadon), Youngblood, 2000 Light Years Away, Hitchin' a Ride, When I Come Around, Christie Road, Burnout, Scattered, Minority, Are We the Waiting, St. Jimmy, Knowledge (Operation Ivy cover / Rajongó gitárjátékával a színpadon), Basket Case, She, King for a Day (A dal közepén George Michael Careless Whisper című számának dallama szaxofonon), Medley - Shout / Always Look on the Bright Side of Life / (I Can't Get No) Satisfaction / Hey Jude, Still Breathing, Forever Now

Ráadás: American Idiot, Jesus of Suburbia