Három éve jelent meg a Linkin Park utolsó, One More Light című albuma. A lemez, amit akkor oly sokan lehúztak, pedig a nem sokkal később elhunyt Chester Bennington a szívét-lelkét beletette a dalokba. A világ néha nagyon kegyetlen.
2017. május 19-én jelent meg a Linkin Park 7. stúdióalbuma. A One More Light zeneileg merőben másnak bizonyult, mint a korábbi lemezek, a popos hangzás kiverte a biztosítékot azoknál, akik még mindig a legelső, Hybrid Theory című lemez bűvkörében éltek, és ennek megfelelően egy sokkal keményebb korongra számítottak. "Sosem volt még a Linkin Park ilyen kínos, tízperkettő" - értékelte hazánk egyik legolvasottabb portálja a kiadványt, majd a banda első magyarországi koncertjét is jól lehúzta, és a helyszínen készített videóban is negatív véleményt próbált kicsikarni azokból, akik a bulin megjelentek.
Két hónap múlva a zenekar énekese öngyilkos lett. Hirtelen mindenki visszább vett, abbamaradtak a lehúzó lemezkritikák - idővel remélhetőleg arra is vették a fáradtságot a megmondók, hogy a dalok szövegébe mélyedve átértékeljék, amit korábban írtak. Ha ténylegesen követték volna a zenekar karrierjét, észre kellett volna venniük, hogy a Linkin Park minden egyes lemeze valami újat hoz zeneileg - már egyáltalán nem arról a lázadó, dühös, még igencsak fiatalka csapatról van szó, amelynek tagjai a hajukat színesre festve hörögtek a színpadon. Mennyivel jobb hely lenne a világ, hogyha az emberek időben felismernék, ha hibáznak, ha támadások helyett az elfogadást választanák, ha nem akarnának okosak lenni abban, amihez egyáltalán nem értenek, és amiről az égvilágon semmit sem tudnak.
A One More Light a banda egyik legjobb lemeze. A kiválóságát a dalok őszintesége adja. Marketingfogás - ugyan mi szüksége lett volna a világ egyik legjobban menő csapatának ilyesmire? Ha semmi sajtót nem kapott volna a korong, akkor is megszedték volna magukat belőle, ugyanis ilyen stabil rajongóbázisa kevés zenekarnak van, mint nekik. Hogy a kritikák milyen hatással voltak egy olyan emberre, aki olyan szinten kitette a lelkét a közönségnek, mint talán még soha, aki a mentális problémái és depresszív hajlama miatt a folyamatos visszajelzésekből táplálkozott, aki bár milliók szerették, úgy érezte, ezért nap mint nap meg kell küzdenie? Sosem fog már kiderülni. De tény, hogy sokkal, de sokkal jobban kellene figyelnünk egymásra, és sokkal, de sokkal empatikusabban kellene másokhoz közelíteni.
Chester Bennington legenda. A hangja és a dalai örökké velünk élnek. Halála pótolhatatlan veszteség a családjának, a rajongóinak és az egész világnak. Nyugodjon békében.